2018.04.15-i bejegyzésem:

Üdv Mindenkinek,

most, hogy a Forma1-en kidühöngtem magam, gondoltam megírom a posztomat az új szerzeményemről.

Jól megkaptam, hogy nálam milyen gyorsan pörögnek az események, csak gondoltam előre szólok készülőfélben van a posztom az audioPC-ről, most már egy kis időt eltöltöttünk együtt, lehet ma még ezt is beszúrom, valamint érkezett hozzám egy különleges hangfal is (egyedi készítés egy hazai mestertől, mondtam addig nem nyugszom amíg fel nem terjesztem kék szalagra ). 

Tegnap végre: egy Vienna Acoustics Baby Grand személyében megjöttek a Grand Pianok utódai. A Sonus Faberek elmentek, és már akkor tudtam elég magasra tették a mércét, bizony nagy üresség tátongott a nyomukban. Kíváncsiságból bekötöttem a JBL-eket, hogy egy kis vígaszt nyerjek de mivel csak pár nap telt el így nem akartam "elvinni" a fülemet velük, úgyhogy inkább visszaraktam pihire és majd ha ki Viennáztam magam akkor lazításként beteszem őket.

Szóval íme:

Elsőre ami nagyon meglepett: a mérete... a frontoldala és magassága jóval kisebbnek hat, mint a Grand Pianok. Barátnőm meg is jegyezte, hogy akkor most ez visszalépés? Mondtam remélem nem :)  Szépen ki kellett csomagolni, összerakni, súlyban ráver a Sonusokra az biztos (legalábbis érzésre, katalógusadatokkal most nem nagyon dobálóznék). Ahogy a Sonus Faberre ránéz egy ember, mintha egy hangszert nézne az íves felületeivel és felhasznált anyagaival, addig a Viennákra pillantva egy gyönyörű minimalista bútor jut eszembe, sokkal inkább a modern nappalik dísze lehet filigrán külsejével. A barátnő/feleség faktor egyébként nálam legalábbis jobban működött mint a Grand Pianokkal. A mélysége azért jelentős, kb. a frontoldal duplája, hátul egy reflexnyílással.

Azért néhány száraz adat: 4 ohmosak, nincsen bikábelezési lehetőség, 30 Hz mélyra megy le paPPíron (erre kifejezetten kíváncsi voltam nagyjából hozza-e), a hangszórókészlete a szerintem rendkívül érdekes és figyelemfelkeltő átlátszó műanyag membránokkal operál.

A már megszokott/szerett/bevált/filléres Neotech 2 x 4mm2 kábelekkel kötöttem rá a Primare i30-ra. Tekintve, hogy az erősítő 4 ohmon nagyobb teljesítményt produkál emiatt azt gondoltam jobban meg fogja kergetni, de ez a hatás nem jött át. Nagyjából ugyanúgy viselkedett mint a 6 ohmos Sonusok. Azonos hangerőt nagyjából azonos potméterállással kellett állítani. Itt maradt bennem egy kérdőjel.

No igen, és jöhet a nagy kérdés, de hogy szólnak? :)

Elsőre nem tetszett... igen, ez kemény érzés volt, hogy valamit ami nagyon jó odaadtam egy olyanért ami nem tetszik végül és még drágább is, de van még tovább a torténet :) a hangfalkábelre gyanakodtam elsőre. Itt azért jöhet egy őszinte vallomás, annyira nem szoktam nagy hangsúlyt fektetni a kábelekre, mivel a rendszerem nem olyan szintű, hogy egy értékesebb kábel ilyen vagy olyan mértékben befolyásolná. Ettől függetlenül gondoltam egyet és bekötöttem egy Siltech Silver New York réz-ezüst-arany kábel párost WBT csatikal. A várt eredmény csak nem jött, a hang még mindig nem érte el azt a szintet amivel a Sonusok kiléptek az ajtón. Mondom ez fura, itt valami más lehet az ügy mögött. A gyanakvásomat az is erősítette, hogy bizonyos részletekben sokkal erősebbnek hallottam mint az SF párost, ilyen például a színpadkép és főleg a mélyek, valamint a semleges hangja, nem szinezett semmit (utóbbiban mondjuk társa a Primare is, mert az sem). Ez aztán most tényleg lement a pincébe és ott még a fúrt kútból felhozta a vizet, de az összhatás nem tetszett.

Nekem az összhatás és végeredmény  fontosabb apró sikerélményeknél, szóval tovább kutakodtam. Megnéztem egy Vienna akkusztikai ajánlást a hangfalak pozícionálására, és nekiálltam a méricskélésnek, elő a centi (ez már olyan 23:00 körül volt, és idegbeteg állapotban 700km levezetését követően, de sajna rossz tulajdonságom addig nem nyugszom amíg a kockát át nem nyomom a körön, folytattam). Gyakorlatilag a hangsugárzók Toe-in értéke sokkal fontosabb mint gondoltam, a lényeg, hogy kicsit kellett odébb raknom őket a Sonusok bevált helyéről (a képeken talán látszik, mindig "ragacsolom" a padlón a lábaik előtt a padlót mivel elég sok a csere-bere) ÉS a hangszórók irányát meghosszabbítva nálam úgy jött ki, kb. 70cm-rel a fejem mögött kell keresztezniük egymást. Ez befolyásolta a diffúzoraim pozícióját is, azt is megcsináltam, szerencsére a régóta húzott akkusztikai mérés miatt még egyiket sem ragasztottam fix helyre. Miután mindennel megvoltam, olyan éjfél körül behuppantam a kanapéba, bekapcs (ja és közben a Neotech gumislag is visszakerült hangfalkábelgyanánt), lássuk a medvét.

Óriási változás :) helyére került minden, lehet két utcával arrébb is hallatszott a féltégla ami lehullott a szivemről. Most úgy szól ahogy vártam. Steril, sokkal sterilebb, de egyúttal nyugodtan hallgatható hang. Félelmetesen kifinomult és részletező. Míg korábban azt mondtam volna, hogy megbántam a cserét, most azt mondom megérte. Nem nagy a különbség, de úgy érzem nálam most előrébb van a Vienna.

Ami negatív: kicsit azt érzem a Primare i30 kevés hozzájuk. Szóltam is barátomnak, valamikor a közeljövőben a Bladelius Thor Mkiii-t pattintsuk már mellé, kíváncsi vagyok ezekből is kifacsarja-e az utolsó hangjegyet is ahogy tette a Grand Pianokkal. Az még hátra van. Lehet egy Primare végfok jót tenne kiegészítőnek, vagy távoli jövőben elő-végfok. Egyik ismerősöm azt mondta, ezeket Accuphase-ekkel kell meghajtani, természetesen megköszöntem a jótanácsot :D

Ami pozitív: halkan hallgatva is megkapom a részleteket a teljes skálán, most a post írása közben is itt szólnak épp Agnes Obel számai és hosszan hallgatható, nem fárasztó (és nem a részletek hiánya miatt). A mélyei azok totál váratlanok ilyen méretű hangszórókészlettől, jó értelemben kellemes csalódás.

A Siltech hangfalkábel viszont nem jött be, rossz hír a rézhulladékosoknak, megmarad a bevált kábelem

Tesztrendszer:

Forrás: Audio PC

Összekötő:  QED USB kábel

DAC: Xiang Sheng DAC 05B

Összekötő: Bicon Premium XLR-XLR

Erősítő: Primare i30 integrált

Hangfalkábel: Neotech Bass Control 2x4mm2

Hangfalak: Vienna Acoustics Baby Grand