2018.06.21-én írt bejegyzésem:

Megint volt néhány érdekes fejlemény audio fronton, ezek közül van amiért én tettem, de van amit csak úgy bevonzottam :)  Úgy látszik van a forgatókönyv/terv és van a való élet, ezeket néha sikerül összeegyeztetni, máskor meg az élet felülírja azokat. Ezek közül szeretnék néhányat megosztani Veletek:

1., Hungarian Pink Floyd Show-ból munkaügyben összefutottam az egyik taggal Pozsonyi Tiborral (Finki) és fiával, majd a 10 perces összefutásból egy majd 3 órás nagy beszélgetés lett. Ez mondjuk az Urak természetéből is adódott, szinte szó szót követett és hihetetlen közvetlenséggel kezdtünk el beszélgetni, előzetesen teljesen ismeretlenül. Beszélgetésünket a szentélyükben is folytattuk, ahol szemügyre vehettem néhány felszerelésüket amiket a koncertjükön használnak. Tekintve a csöves érdeklődésemet, azonnali célponttá vált Füchsel Tibor által használt Hammond csöves orgona:





Tibor megmutatta a különböző dobfelszereléseit is, nagyon jót beszélgettünk, a végén kaptam is tőlük egy lemezt + DVD-t, megkértem dedikálja. Erre nagyon szimpatikus volt és azt mondta menjek el a legközelebbi koncertjükre és a többiekkel együtt írná inkább alá. Respect!

2., Etalon Supradac: 

Barátom hívott fel, hogy márpedig ő most vesz egy ilyen dac-ot, mert nagyon kellemes áron hozzá lehetett most jutni, ennyiért nem hagyhatta ott. Életemben nem hallottam szólni, csak nagyon sokat hallottam róluk. Mondtam, hogy tök jó mert ha hozza el a vásárlást követően, akkor visszafelé pont útba esem (amúgy nem :) ) , és tökéletes lesz ha meghallgathatjuk(om) :D  Elsőre ahogy megláttam nekem nagyon megtetszett a fa külső borítása - mondtam is neki, ez oda neki túl szép lesz - , kellemes ránézni amolyan "minimalista-klasszikus jegyek" keverednek a külsejében.

Megpróbáltuk elsőre betenni a rendszerembe, de a a dac a 24/96-ot kedveli koaxon, a transzportom pedig 24/192-vel akarta etetni mindenképpen. Nem akartam a transzportot bántani, mert a rendszeremhez tökéletesen hozzá volt lőve, úgyhogy más megoldás maradt. Notebook elő, JRiver, USB kábel és arról etettük meg a Supradac-ot. Analóg kimenetére pedig Core Audio végfok csatlakozott az ELAC hangfalakkal (összekötők Vertere IC-k, hangfalkábel Gryphon Guideline GOLD).

Nálam azonnal a hangja a korábban hallott RIF dac helyére/mellé ugrott a képzeletbeli kedveltségi rátán! Egy meglehetősen gyatra forrással is ilyen jó hangra volt képes, egészen meglepett. Miután barátom hazavitte boldogan konstatálta, hogy koaxon is hibátlaul működik és szépen beépül a csöves rendszerébe. Kívánok neki sok kellemes órát az új dac-jával! (persze örülnék ha az örökségi listában az én nevemet bekarmolná a dac mellé, ugye az igaz barát szemből támad :D ) 

3., AudioGD hirdetett előfok/dac/fejes erősítő + DP egyedi csöves végfok:

Hirdetem egy kedves fórumtársam dac-ját, ami nálam egy komolyabb előrelépés miatt nem fért be. Viszont annyira jónak tartom, hogy megpróbálok segédkezni az eladásában. Így futott be hozzám egy kedves fórumtárs, aki hozta magával néhány rendszerelemét a próbahallgatásra. Egy Denon régebbi CD játszó szolgáltatta forrásként a muzsikát elsőre, és a varia kimenetén keresztül szabályozva adta a jelet a végfoknak. A végfok egy SE erősítő volt, a maga elsőre furcsán kevés 2 x 7W teljesítményével. A fülem a csőnélküli létben az utóbbi időben annak ellenére, hogy igyekeztem a láncomat a lágyabb részletes hangzás felé terelni kissé talán felkeményedett. Ennek az volt a következménye, hogy valami végtelen langyibangyi lötyögős hangnak hallottam ami kijött a rendszerből. Sokat nevettünk, mert tetszett is, meg nem is. Tetszett a lágysága, ha valamire erre tényleg el tudnék aludni, ugyanakkor egyszerűen a részletessége és feszessége nem összemérhető (talán nem is kell!) egy tranyós, FET-es rendszerével. Bekötöttük utána az AudioGD-t mint előfokot és DAC-ot, a Denon pedig futómű maradt és koaxon adta a digitális jeleket az AudioGD-nek. Mindhárman egyetértettünk abban, hogy a  rendszert pontosabbá tette az előfok/dac, kicsit megfogta a csövek lazaságát, de meghagyta azt a fajta csöves hangzást, amit eddig nagyon kevés esetben hallottam. Nekem ez egy időutazással felért, olyan volt minden szám mintha 1965-ben játszották volna. Fura hatás, ha lenne helyem, pénzügyi forrásom rá, akkor egy retró rendszert ezzel a hangzással szivesen összekalapálnék egyszer. Nagy élmény volt :)  (szóba is került, a régi SE korszakban 2x200W-ról tömegek előtt koncerteztek zenekarok)

4., Állványom: 

Az állványom fejlesztése egy újabb fontos állomásához érkezett. Új fejlesztésű alkatrészek készültek bele, már csak kettő hiányzik ahhoz, hogy a gyártósorról a 0.X modell helyett az 1.0 verzió legördüljön. Késő este tudtunk hozzákezdeni, mert a napomat elvitte a munkahelyem és ugye az fontosabb ha pénzt is akarunk keresni nem csak hobbizgatni, meg fejlesztgetni. Ma új alkatrészekkel megtűzdelve bekerült a lakk piros helyett a selyem narancs lappal szerelt változat a helyére (mindenféle politikai töltet nélkül ofkorsz :D  "kedves" barátomnak rögtön ez volt az első kommentje amikor meglátta a képeket). Sok meló, kevés alvás van mögötte a látszólag csupán színváltoztatásnak. A "motorház alatt" sokminden javult. Öröm, bódottá :)





5., Dynaudio A52-k vendégségben:

Szóba került az audiós baráti társaságban, hogy egyik cimborámnál ott hevernek parlagon, és majd eladja. Mondom mielőtt ezt megtenné, esetleg kipróbálhatnám, meghallgathatnám-é? Szerencsére nagyon kevés nemleges választ kapok (vagy annyira levakarhatatlan pióca módjára intézem a dolgaimat), hogy tegnap egy csinos kis gyári dobozkában megérkeztek hozzám ők is. A tegnapi SE teszt után agy- és fülhalott voltam, úgyhogy az első mustrára csak ma kerülhetett sor... szépen elővettem az Atacama kvarchomokkal töltött, alul feltüskézett állványaimat és rápattintottam a kis dynokat:



A rendszerem: audioPC - Core Audio rendszer (USB/SPDIF transzport - DAC - végfok) - Gryphon hangfalkábel - Dynaudio A52

Első benyomás:  jajjj Istenem, ez nem tetszik... mi a gond? Az lehet, hogy nagyon ráültem a ribbon-hajóra és arról a jó tengerész nem száll le egykönnyen, emellett pedig azért a gyors és pontos 30 Hz-hez is hamar hozzá lehet szokni. Alul és felül is kevésnek éreztem. Elég szívós kis dög vagyok, mondom én ezt nem hagyom annyiban, csakazértis ez fog menni amig még teszek-veszek a szobában. Rá kell állnia a fülemnek, mert biztos az lehet a gond. 25-30 perc telt el és már teljes természetességgel hallgattam. Willie Dixon - Save my child c. száma kifejezetten tetszett. Ez az egész viszont most a korábbi tesztjeim/élménybeszámolóimhoz képest teljesen más volt, nem figyeltem a zenét, mert számomra egy régi nagy problémát oldott meg... 

Az "Általában a hifiről" topikban vetettem fel, hogy mióta az ELAC 248-aim vannak különösen, de előtte a Sonus Faber Grand Pianokkal és a Vienna Acoustics  Baby Grandekkel is az volt a bajom, bizony magas a színpad... nem a földön állva koncerteznek előttem (bármennyire is szépen teszik azt), hanem egy 1m magas színpadon állnak az előadók. Ez miniszoknyás női előadóművészeknél nem is adna nagyobb reklamációra okot, de azért kérem! :) mi itt a zene miatt vagyunk... és kijelző sincs most, tehát a probléma ha nem is nagy, mégis szerettem volna lejjebb varázsolni valahogy a színpadot. Sok segítő javaslatot kaptam (akusztika, szobai tologatások stb., másik - alacsonyabb magassugárzós - hangsugárzó beszerzése, hangsugárzó előre/hátra döntése), őszintén megvallva nem vitt még rá a lélek és a krónikus időhiányom sem, hogy bármit is kezdjek ezzel a helyzettel.

Most viszont a Dynók játszottak, én pakolgattam a szobában, és egyszer csak lehuppantam a kis fotelembe kihegyezve fülem, tágra nyitva szemem. UGYANIS, A SZÍNPAD SZÉPEN LEMÁSZOTT ODA AHOVÁ VÁRTAM VOLNA (talán még egy kicsit lejjebb is).

A csatolt képen jól látható, hogy a két hangsugárzó magassugárzóinak földtől mért távolsága 30-31cm-t különbözik egymástól:

    - Dynaudio: 82cm (magas középpontja)

    - Wittao füle a fotelben hallgatói pozícióban: 93 cm

    - ELAC 248: 113cm (ribbonok középpontja)

Nekem ezek alapján az jön ki, mivel semmi akusztikai változtatást nem csináltam, ha egy olyan színpadképet szeretnénk ami velünk szemben van és nem "ül az énekes" és nem "színpadon áll", akkor a fülünkkel egy magasságban legyen a magassugárzó.

Viszont azért korrekciós tényezőként mindenképpen fontos lenne figyelembevenni azt, hogy én viszonylag közelről hallgatok zenét egyenlő oldalú háromszög formációban. Tehát ha ez az egyenlő oldalú háromszög éppen nem 210 cm oldalakból hanem 350cm oldalakból állna, vélhetően egy magasabb hangfal magassági hatása egyre inkább elvesztené jelentőségét. 

Arra a végső következtetésre jutottam (ami valójában még nem végleges :) ) , az alábbi opcióim vannak:

a., keresek egy olyan hangsugárzót, ami ribbonos és 1m körül vannak a magassugárzói (de ez már megint hangfalcsere, és már unom a banánt egy kicsit)

b., keresek egy olyan állványos polcsugárzót, amely ribbonos, tehát a 30 Hz - 50 kHz sávszélt szépen leadja és elég mélyre megy (szinte lehetetlen és/vagy megfizethetetlen ... SF Extrema most nem fér bele :D )  

c.,  b., változat kiegészítve egy zárt mélysugárzóval ... ezzel csak kínlódnék vélhetően

d., hagyom az egészet a francba és marad a koncertélmény, ahogy én felnézek a színpadra. ELAC-nak ugyanis megvannak a kellő sávszélei... végre egy hangfal amivel meg vagyok elégedve

e., átköltözöm a zeneszobámmal egy nagyobb helyiségbe (fizikailag adott lenne-lehetne), de ez olyan invesztíció, lehet jobban megérné ide egy jobb hangfal :D :D :D 

Most miközben ezt a kis bejegyzést írom, egyre jobban rááll a fülem a Dyno-kra és feltűnt, hogy a térleképezésük az nagyon rendben van. Pedig náluk aztán van feljebb a gyártónál bőséggel.
Jó kis hangfalak, aki ebben az árkategóriában keresgél és meg tudja hajtani őket ajánlom neki!

Köszönöm a figyelmet!

wittao