2018.06.10-i bejegyzésem:

FOLYTATÁS:

15. élménybeszámoló ... FOLYTATÁS 

Ahogy írtam Nektek nagy volt a felfordulás körülöttem, ezen okból kifolyólag a fejemben is nagy rumli volt, és nem tudtam úgy rendezni a gondolataimat ami szükséges egy jó írás megszületéséhez. Ennek volt köszönhető, hogy kisebb kitérőkkel és csapongásokkal tűzdelt lett a 15. élménybeszámolóm első felvonása. Beleolvasva: egy kicsi innen, egy kicsi onnan, ezt kiveszem, azt beteszem, azután vissza stb. és tényleg hamar el lehet veszíteni a fonalat. Viszont ha jobban belegondolok, akkor ez volt a hiteles megjelenése az egész történetnek! Tényleg napról napra csapódtam és sodródtam az árral, ez valóban így zajlott! Magam is nehezen tudtam már követni a végén a változásokat. Egyik este olyan hajnal 1 körül odamentem a rendszeremhez és megnéztem tulajdonképpen pontosan mit is hallgatok? :D Mi van összekötve mivel és hogyan? ... Szerintem ez egy fontos következtetés a jövőre nézve és rám nézve, hogy mielőtt markáns döntéseket hozunk, hagyni kell időt a meglévők ülepedésére. Sajnos (vagy nem sajnos) jellememből adódóan "azonnal" és "mindent" szavak jellemeznek leginkább ha audióról van szó, rá kellett jönnöm bizony önuralmat kell gyakorolnom magamon és tudnom kell behúzni a kéziféket, neadjisten nem-et mondani valamire.

Az élménybesszámolóm első felvonásában I-től V.-ig számoztam a rendszerem "evolúcióját", változásait. Talán a kezdő kép az, ami leginkább megzavart Benneteket, ugyanis arról a tesztről semmit nem tudtam leírni, mivel egy csomó részt meg kellett magyarázni előtte (mit keresnek ott az Elac-ok? jött egy Core Audio-s dac? miért? stb.). Most így utólag már látom,  először csak erről az előzménytörténetről kellett volna írnom az I - V. rendszer kialakulásáról (előzménysztori utólag, álá Han Solo :D ), és utána betenni a képet és leírni részletesen a hétvégi tesztet.

A saját rendszerem jelenleg a sok-sok változást követően így néz ki: (itt most az előző részhez kapcsolódva végig V. rendszerként fogok erre hivatkozni)

  forráskészülék:  AudioPC - WinServer 2016 core mód, JRiver 23, egyéb  gyomláló és optimalizáló programok ... most olyan 15 processz körül fut.

                               QED USB kábel (ennek a cseréje már nagyon érik, egyszer eljön ez is)

                              Core Audio USB/SPDIF Transport

                               Furutech koax összekötő (a héten megjön az utódja)

                    dac:   Core Audio DAC

                               Bicon Silver Premium XLR

             erősítő:    Accuphase E211 integrált

                               Gryphon Guideline GOLD hangfalkábel (villás)

             hangfal:   ELAC FS-248

                              + egy rahedli gagyi tápkábel (3x4mm2, klón dugókkal)

Mindig azt mondom, hogy ennél jobb rendszer már nekem nem kell, és nem is lesz. Mostantól óvatosabban bánok ezekkel a kijelentésekkel :) Annyit egyébként fontos megjegyezni, hogy úgy gondolom a mostani rendszerbe így elég sok tartalék került, főleg forráskészülékek terén. A forráskészülékek ki vannak hegyezve, ennél sokkal többet nem hiszem, hogy ki tudok hozni az audioPC-ből (persze az audioPC-t amikor Zozowebbel csináltuk, ott is úgy indítottunk, ez most a kezdőrugás, azután jöhetnek plusz tápkörök stb. ... tehát hardverben lehetne még reszelni), inkább ezt szoftveresen értem most. A másik rész a kábelezés. Állítólag eddig azért nem hittem a kábelezésben, mert olyan rendszerem volt, amiben csoda lett volna ha észreveszek pl. egy tápkábelcserét. Még mindig kevésbé vagyok lelkes a témát illetően, de ígéretet teszek arra, kicsit nyitottabban állok a jövőben a kérdés felé :D  .

Szóval a fenti rendszer összeállt és kedves barátommal beszéltük, hogy vajon a korábban általam birtokolt Sonus Faberek hogyan muzsikálnának ebben a rendszerben (ELAC 248 vs. Sonus Faber Grand Piano Home) és a másik amire inkább én voltam kíváncsi a Bladelius (szerintem) brutális ereje mennyire érezhető az Accuphase-hez képest. Úgy alakult mindenki számára (összesen 4-en feszengtünk a kis zeneszobában, majd itt ki kell találnom valamit mert audiofil önzőségemet megkoronázva 1 azaz egy darab fotel van bent és erre van hangolva a szoba... szerencsére bajtársaim ugyanúgy szőnyegen fetrengős és/vagy puffon ülős típusok mint én, így ezen a kérdéskörön gyorsan túl tudtunk lendülni, hogy az esős szombat délelőttöt szánjuk erre a mókára. Megérkezett a menetrendszerinti járat a hangfalakkal, kábelekkel, erősítővel mindennel és a srácok is kezdtek befutni.



Legelőször Béla barátommal abban maradtunk, ha már úgyis melegítem a rendszert (erre szűk 20 percem volt), akkor már meghallgatja azt ami van. 

Rögtön megjegyezte, hogy hihetetlen részletességgel tör elő minden a rendszerből, és most ez az ELAC-ok ribbonjainak köszönhető, vagy a sávszélesség növekedésnek, a zaj mértékének csökkenése miatt nem tudja. Egyértelműen hallható volt, hogy olyan finom részletekkel találkoztunk, amikkel korábban nálam még soha. Ő is megemlítette, hogy annyi az információ, hogy rá kell állítania a fejét/fülét és tekernie kell egyet a saját processzorán is :) Viszont ami szerintem hihetetlenül fontos, a részletek a magas és középtartományban nem bántó módon törtek az emberre. Kellemesen hallgatható nagyon részletes előadást nyújtott a rendszer. Míg a többiek megérkeztek mondta, lökjük be a Sonusokat az ELAC-ok helyére, erre kíváncsi leginkább.

                VI. rendszer összeállítás

  forráskészülék:  AudioPC

                               QED USB kábel

                               Core Audio USB/SPDIF Transport

                               Furutech koax összekötő

                    dac:   Core Audio DAC

                               Bicon Silver Premium XLR

             erősítő:    Accuphase E211 integrált

                              Gryphon Guideline GOLD hangfalkábel

             hangfal:   ELAC FS-248 Sonus Faber Grand Piano Home

                              + egy rahedli gagyi tápkábel (3x4mm2, klón dugókkal)

agyjából azzal találkoztunk, amire számítottam az elején, emiatt az érzés kettős volt:

- a Sonus Faberek még soha nem szóltak ennyire szépen :)  egyenletes volt minden hangtartomány, semmelyik sem volt kiugró, kiemelt vagy éppen elkent a többihez képest

  a klasszikus, jazz és egyéb hasonló vokalistákkal, hangszerekkel megtűzdelt zenék továbbra is nagyon fekszenek a hangsugárzóknak

- viszont az ELAC-okhoz képest olyan volt a hang mintha egy hangfaltakaró vékony zsákot húztunk volna a hangfalra. A finom részletek elsősorban a felső középtartomány és a magastartomány visszafogottabb produkciót nyújtott. Érezhető volt a részletek elvesztése. Itt domborodott ki az a különbség, ha a ribbonok jó forráskészülékekkel féken vannak tartva, akkor bizony nem bántó hatalmas magastartományt képesek létrehozni és lelépik a már jóval idősebb selyemdómos magassugárzókat.

Egyértelműen zenei élmény szempontjából mindenképpen az Accuphase + ELAC páros volt számunkra jobb, mint az Accuphase + Sonus Grand Pianok (a hang mindkét esetben hosszan hallgatható maradt)

Mivel sűrű volt a program, ezért 4-5 zenei alkotás után megbeszéltük, váltsunk egy újabb fődarabot, hallottuk amit szerettünk volna: kössem át a Bladeliust az Accuphase helyére. Az összeállítás így az alábbi lett:

              VII. rendszer összeállítás

  forráskészülék:  AudioPC

                               QED USB kábel

                               Core Audio USB/SPDIF Transport

                               Furutech koax összekötő

                    dac:   Core Audio DAC

                               Bicon Silver Premium XLR

             erősítő:    Accuphase E211 integrált Bladelius Thor MKiii integrált

                              Gryphon Guideline GOLD hangfalkábel

             hangfal:   ELAC FS-248 Sonus Faber Grand Piano Home

                              + egy rahedli gagyi tápkábel (3x4mm2, klón dugókkal)

A Sonus Faberek maradtak, a Bladelius pedig erősítőként vett részt ezen a próbán. Meglepetés volt számomra, hogy a számháború alapján várt brutális erőfölény nem csúcsosodott annyira ki, de ettől függetlenül érezni lehetett: a Bladelius jóval keményebb srác. Nem a nüansznyi finomságokra figyel fel először az ember, hanem arra a belülről fakadó óriási erőtartalékra ami fel van halmozva benne. Alacsony hangerőn is dinamikus, kifacsarja a hangfalakból ami van benne. A hangja számomra egyértelműen szinezetlenebb volt, szárazabb, a húros hangszerek hangjában kevesebb lágyság (élet) volt felfedezhető, mint amikor az Accuphase játszotta ugyanezeket a számokat. A forrás oldal erőssége most is megmutatta magát, Béla meg is jegyezte, otthon nála ez az összeállítás azért nem teljesen így szól.

Itt volt az ideje, hogy megnézzük (erre voltam személyszerint a leginkább kíváncsi szombaton) a Bladelius miként viselkedik az ELAC párossal, úgyhogy a Sonusok háttérbe vonultak és visszakötöttem az ELAC párost:

              VIII. rendszer összeállítás

  forráskészülék:  AudioPC

                               QED USB kábel

                               Core Audio USB/SPDIF Transport

                               Furutech koax összekötő

                    dac:   Core Audio DAC

                               Bicon Silver Premium XLR

             erősítő:    Accuphase E211 integrált Bladelius Thor MKiii integrált

                              Gryphon Guideline GOLD hangfalkábel

             hangfal:   ELAC FS-248

                              + egy rahedli gagyi tápkábel (3x4mm2, klón dugókkal)

Ami először feltűnt, hogy visszatértek a sávszélek... a teljes vertikum megváltozott a VII-es összeállításhoz képest. A mélyek mélyebbre mentek és pontosak, megfogottak voltak. A középtartomány kiterjedt, de nem terjengős, a magasak pedig sziporkáztak, viszont a magasakhoz nem kellett fülvédőt felvennünk :) Azt kell mondjam, hogy az Accuphase és a Bladelius között egy boltban álldogálva azonos árcédula mellett nem tudnám eldönteni melyiket vegyem a hónom alá... itt is érezhető volt a tartalék a Bladelius javára az erőt illetően, a kissé nyersebb megszólalás egyáltalán nem volt zavaróan száraz és kemény (ennél sokkal harsányabb hangra számítottam... ugye ugye megint az előítéletek), például keményebb rockzenék esetén kifejezetten passzolt is ez. Az Accuphase viszont egy olyan hangszínen viszi az egészet a hátán, ami nekem kedvesebb, befogadhatóbb. A hangszerhangokba becsempészi azt a finom meleg hangzást, amit imádok a csöves rendszerekben, és mivel mesterien van kiszolgálva így ez megy végig az egész láncon. Elgondolkodtam, hogy az Accuphasenek egy nagyobb sávszéleket átfogni képes készülékét is szívesen górcső alá venném a jövőben, mert a hangzásvilágát abszolút rám szabták. Bélának a Bladelius, nekem pedig az Accuphase hangzása áll közelebb az ízlésünkhöz, itt szerintem nem is lehet azt mondani egyik jobb vagy rosszabb a másiknál. Annyit könnyít a helyzeten ez a felállás, hogy nem kell erősítőt cserélnünk :D

Ezek után gondoltunk egyet, hogy mi lenne, ha meghallgatnánk a Bladelius belső DAC-ja milyen produkciót nyújt (korábban ez eszembe sem jutott, csak amikor a kábeleket rakosgattam egyikből a másikba megláttam, hát helló... itt van koax input is... szóval hagytuk így a rendszert ahogy volt, csupán a Core Audio DAC-ját kikerülve a transzport koax kábelét közvetlenül a Bladelius kapta meg:

              IX. rendszer összeállítás

  forráskészülék:  AudioPC (by zozoweb)

                               QED USB kábel

                               Core Audio USB/SPDIF Transport

                               Furutech koax összekötő

                    dac:   Core Audio DAC

                               Bicon Silver Premium XLR

             erősítő:    Accuphase E211 integrált Bladelius Thor MKiii integrált + belső DAC-ja

                              Gryphon Guideline GOLD hangfalkábel

             hangfal:   ELAC FS-248

                              + egy rahedli gagyi tápkábel (3x4mm2, klón dugókkal)

A Bladelius Thor MKiii belső dac-járól pontos információim nincsenek, de úgy tudom a 24/96-ot vagy 24/192-t kezeli koax bemenetén. Mivel a transzport és a DAC is ebben a tartományban dolgozik nálam alapbeállításként (tehát én 16/44,1 - DSD128-cal bezárólag mindent 24/192-ig hallgatok - alatta nyilván konvertálás nélkül, utána pedig leszedálva erre a felbontásra), szerencsére nem mondhattuk azt, hogy ja igen a .dsd-ket ez pont nem kezeli és igazságtalan.

Első blikkre nekem nagyon pozitív volt az eredmény. Sokkal lehangolóbb eredményre számítottam (nem is tudom miért, megint az előítélet egy beépített dac-kal szemben), és drasztikus különbségekre. Azt kell mondjam, hogy aki nem akar/tud külön készülékre áldozni az egy teljesen jó dac-ot kap ebben a készülékben. Természetesen hallható volt a két dac közötti jelentős különbség, mert hazudnánk ha nem és saját magunkat is becsapnánk. De pl. a Thor belső dac-ja sok 50-100-150eFt-os általam hallott külső dac-ot simán kenterbe vert! A sávszélek nem voltak annyira erőteljesek, a magas hangoknál, női éneknél főleg lehetett a másik dac-hoz képest kis "sziszegős szappan"-t hallani, de akkor is tetszett. Nyilván itt azért közrejátszik, hogy volt egy transzport előtte, ami jelentősen emelte a fényt az éjszakában, Béla is mondta otthon lehet emiatt sem szól neki így (ő USB porton támadja a notebookjáról). Talán úgy lehet megfogalmazni a dolgot, hogy egy megfelelő USB forrással, USB transzporton keresztül nagyon maradandót alkot a Bladelius belső DAC-ja.

NO INNEN JÖTT AZ A RÉSZ, AMIKOR MÁSIK KÉT BARÁTOM IS BEFUTOTT. Ezt már nem tudtam lekövetni, mikor mit és miért, most megint azt, most azt vissza, ugyanannak a zenének azt a 15 másodpercét ezen, meg ezen, meg ezen az összeállításon... szóval ezzel megint káoszt teremtenék. A fentebb leírtakat tudtam végig dokumentálni és magamban is rögzíteni, átfuttatni, "megélni" kicsit. 

Remélem tetszett a leírás és hasznos információkkal gazdagodtatok.

Pótolni fogom majd egy kicsit kedves fórumtárssal éjszakába nyúló zenélgetésünket egy élménybeszámoló formájában, ahol egy virtuális föld is pallérozódott (tudom méhkas témakör, olyan mint a medve - nem játék  :) ) 

Köszönöm, hogy elolvastad!

wittao